Esik. Mindig csak esik.
De ő mindig csak áll
Ott áll nap mint nap
A buszmegállóban.

A 32-es buszmegállóban
Ugyanabban a kabátban áll
Minden reggel.
És vár.

Ha valaki kívülálló lenne,
Azt mondaná, hogy nem vár.
Hogy puszta véletlen, hogy
Reggelente egy buszra szállunk.

De nem az.
Mert esik. Mindig csak esik.
S én egész úton
Az ismeretlent lesem.

Mert talán ő választ adhat…

2009. március 3., Budapest

Elérhető

-

Nincs hozzászólás
Posztolva Vers kategóriába.
Címkék:2009

Hull a könnyem,
Mint odakint a hó.
Tehozzád jöttem,
Álommanó.

Miért kavarsz föl?
Miért látod szívem?
Vagy direkt ébresztesz föl,
Mi előtt széthull a lelkem?

Miért nem nyugszom,
Mikor fehér a táj?
Hogy borzalmat lássak
Az a szabály?

Hull a könnyem,
Mint odakint a hó.
Miattad megyek el,
Álommanó!

Miért nem hozol nekem
Szeretetet, békét?
Miért gyötörsz engem
A szeretet ünnepén?

Téli álom, havas álom.
Karácsonyfán, ajándékon.
Békés álom, fagyos álom.
Nyugalom a fehér tájon.

Hull a könnyem,
Mint odakint a hó.
Nélküled megyek el,
Álommanó…

2008. november 30., Budapest

Elérhető

Nincs hozzászólás
Posztolva Vers kategóriába.
Címkék:2008

Harmatos füvön lépkedek.
Az égen ezer csillag ragyog.
Közeli tisztáson őzek legelnek,
Én mégis elhagyatott vagyok…

Hallom egy csermely izgatott folyását,
S fejemben zenged ugyanígy hangodat.
Szemem előtt látom valamely írását,
Kezem mégis sötétet tapogat.

És új nap kél – nélküled.
Egy vándor van csak itt.
De mi értelme élni teveled,
Ha úgysem hagyom magányom itt?

A természet bölcs vigasz.
Nézd a leírhatatlan igazt!
Utamat járom, felejtés átkom,
A világ csak álom. A Halál a párom…

2008. november 29., Budapest

Elérhető

Nincs hozzászólás
Posztolva Vers kategóriába.
Címkék:2008