Hittem benne, hogy igaz vagy.
Hittem, hogy nem halok meg,
Ha feléd nézek.

Ostoba voltam, mint mindig,
Pillantásod megtör bennem
Minden érzelmet.

2011. december 30., Budapest

Elérhető

Nincs hozzászólás
Posztolva Vers kategóriába.
Címkék:2011

Tévedsz, vad leány,
Én valaki más vagyok.
Tévedsz, vad leány,
Én valami más vagyok.

Én vagyok a szellő,
Mi lágy hajadba tép,
Én vagyok az árnyék,
Mi örökké nyomodban lép.

Fény is vagyok,
Simogatom arcod,
S piros a színem:
Szítok benned harcot.

És én vagyok a víz,
Mi mossa két kezed,
És én vagyok az öröm,
Beburkolom lelkedet.

S vagyok magány,
Félsz és gyűlölet;
Menekülő vad,
Gőg és bűvölet.

El fogom lopni
Kedves mosolyod,
Le fogom tépni
Minden bánatod.

És végül, vad leány,
Lehull a lepel,
És végül, vad leány,
Valaki más leszel.

Mert jövök, tudod,
Árkon-bokron át,
Hogy elhozzam Néked
A tél önnön bús honát.

2011. december 17., Budapest

Elérhető

Nincs hozzászólás
Posztolva Vers kategóriába.
Címkék:2011, válasz

Hófehér bundád talán túl vakító,
Ezért van az, hogy senki sem lát Téged.
Szemedbe néz, mindig játszik Véled
A gaz Farkas, s a Róka: a Bitorló.

Tudom, hisz én vagyok a sötét bundás.
Villogó fogam gyakran mutatom.
De nem elég ez, a szívedet akarom:
Rókán kívül Te lennél a főfogás.

Bár Veled lennék én is inkább bárány,
Szerelmem ölelné gyönge életed.
Talán tanulnék önnönmagam kárán.

S míg röpítene a lomha képzelet,
A Róka csak várna énrám gondolván;
Ám a Farkas most kérte meg csöpp kezed.

2011. december 8., Budapest

Előzmény

Elérhető

Nincs hozzászólás
Posztolva Vers kategóriába.
Címkék:2011, link